keziv

Karaçay-Malkarca – Türkiye Türkçesi Sözlüğü (Nevruz, 1991)

keziv

(malk.) bk. közüv.

bk. közüv.

Son arananlar:

• öd-,
• Cumhur,
• Barrier,
• Töhfə,
• pırs,
• Balo,
• Komandir,
• salmAK,
• kinoyali,
• sovqat,
• Balina,
• ətvar,
• ehl,
• caraşmak,
• xonish,
• mahliyo,
• azot,
• şildiremek,
• miri,
• DECLİNE,
• ÖTKEN,
• keziv