ésil

Uygurca – Türkiye Türkçesi Sözlüğü (Kurban, 2016)

ésil

a. bk. esil.

Son arananlar:

• örtmə,
• tabdil,
• saraç,
• dıkkı,
• bütmek,
• harf,
• goli,
• seldeyt,
• sarañ,
• toxta,
• bəsdir,
• səməni,
• saraş,
• camal,
• abunə,
• Ulak,
• sarban,
• dumba,
• gövermek,
• ileşmek,
• sargarmak,
• ésil